Az ATMOS gyár Csehországban található, Prágától északra egy hozzávetőlegesen ötezres lakossággal rendelkező, Bělá pod Bezdězem nevű hangulatos városkában. Története jól példázza az évszázados, igen fejlett cseh ipar fejlődését és lehetőségeit.

A gyárat Jaroslav Cankar alapította 1936-ban. Már az első termékek is a faelgázosítás elvéhez kapcsolódtak, de nem kazánok voltak. DOKOGEN márkanéven gépkocsik és hajók faelgázosító egységeit készítették.

A fagáz magas, legalább 7-800 °C hőmérsékleten, korlátozott mennyiségű oxigén felhasználása mellett lezajló tökéletlen égés mellett jön létre. A folyamat során az égés alapanyagául szolgáló fából (vagy egyéb biomasszából) különféle gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban.

Az 1930-as évek elejére megszületett a technológia, mely lehetővé tette a tömeggyártást, Jaroslav Cankar pedig a német példát szem előtt tartva indította be saját családi vállalkozását.

Az ATMOS nem csak a legnagyobb „hagyományos” kazánokat előállító gyár, hanem a legmodernebbek közé is tartozik.

A kazánok alapanyagául szolgáló 3-8 mm vastagságú acéllemezeket számítógép vezérlésű precíziós lézertechnikával vágják szét a megfelelő sablon szerint, biztosítva így a legkevesebb gyártási hulladékot. A hegesztések legnagyobb részét korszerű Cloos hegesztő robotok végzik. Az alkatrészek festése elektrosztatikus porszóró berendezésekkel történik, elérve azt, hogy a hagyományos festéssel szemben tizedmilliméterre egyforma vastagságú bevonatot kap a munkadarab. A végső összeszerelés és a csomagolás kézzel történik.

Az ATMOS gyár akár több mint 50.000 db kazánt képes évente gyártani, ennek megfelelően a raktárkészlet is jelentős, 6-8000 db készülék.

A faelgázosító kazán optimális körülményeket biztosít a faelgázosítás bonyolult folyamatának, a felhasznált tüzelőanyag fűtőértékét a legjobb hatásfokon közvetíti a fűtési rendszerbe.

A hegesztett kazántest 6-8 mm vastagságú acéllemezből készül. Felül található a tüzelőanyag adagoló, melynek alsó részén tűzálló kerámia idomok vannak beépítve. Ezek hosszanti nyílásokkal rendelkeznek, melyen keresztül biztosított az égéstermékek és gázok átömlése az alatta elhelyezkedő utóégető-térben. Itt – megelőzendő a kialakuló magas hőmérsékletű láng káros következményeit az acéllemezre – kör keresztmetszetű kerámia idomok kerültek beépítésre.

Az egész kazánteret körbeveszi a víztér, ahol a fűtési víz kering.

A kazántest hátsó részében található a függőleges égéstermék-csatorna, melynek felső részén van az ún. gyújtó csappantyú. Működtetésére egy húzórúd szolgál, melynek vége a felső borítás elülső részén van. A gyűjtőcsatorna hátsó részén a kéménybe való bekötéshez egy Ø150mm-es elmenő csonk található. Itt van az FR 124 huzat szabályzóval vezérelt primer és szekunder levegő bevezető csatorna. A primer levegő (ami az összes levegő kb. harmada) a tüzelőanyag adagolóba áramlik, míg a szekunder levegő – a megfelelően kiképzett furatokon keresztül – az utóégető térbe.

A fa szilárd tüzelőanyag, de meggyújtva mégis tömegének mintegy 80 %-a az égés során keletkező fagázként ég el. Ez a gázalakban elégő 80 %-os rész teszi ki a fa fűtőértékének 70 %-át.

A fa elégése ideális körülmények között három szakaszban történik:

• fa hevítése, nedvességtartalom elpárologtatása (szárítás)
• gázok felszabadulása, elégése
• visszamaradó faszén elégése

Ezek a részfolyamatok különböző körülmények között mennek végbe a legnagyobb hatékonysággal, azaz az egyes szakaszokhoz más-más hőmérséklet és levegőmennyiség szükséges. Az ATMOS faelgázosító kazánok kialakítása olyan, hogy a folyamat mindhárom szakaszához ideális körülményeket biztosítanak. Ezzel 85 % körüli hatásfokot lehet elérni, továbbá minimálisra csökken a salakanyag képződés és a káros anyag kibocsátás.

A begyújtás a felső égéstérben történik, és ide kerül a megfelelő méretű száraz fa. Ahogy a hőmérséklet eléri a 100 °C-ot, megkezdődik a víztartalom elpárolgása (ez kb. 200 °C-ig tart). Ezzel párhuzamosan megindul a fagázok képződése is, de ennek igazán intenzívvé válásához magasabb, 250-260 °C feletti hőmérséklet szükséges.

Ezek a gázok a felső égéstér oxigénben szegény környezete miatt nem égnek el, hanem a kazánba beépített ventilátor segítségével az átömlő nyíláson keresztül az alsó égéstérbe jutnak, ahol ún. szekunder levegő hozzávezetése mellett, magas hőmérsékleten (1000 °C felett) játszódik le az égési folyamat.

A fát alkotó szénhidrogén vegyületek a hő hatására elbomlanak, összetevőik jelentős része – a fentiek szerint – gáz formájában elég. A gyorsan távozó fagáz miatt azonban nem jut megfelelő mennyiségű oxigén a fa felületére, így az folyamatosan faszénné alakul át, amely aztán a felső égéstérben, 500-800 °C-on „elizzik”. A folyamat során keletkező szénmonoxid ugyancsak az alsó égéstérbe kerül és ott ég el, biztosítva ezzel a fa energiatartalmának szinte teljes felszabadítását és hasznosítását.

Az ATMOS faelgázosító kazánt kizárólag fa tüzelésére tervezték.

A kazán fűthető bármilyen száraz fával (nedvességtartalma 12-20 %), főleg hasábfával, faaprítékkal legfeljebb 330-1000 mm hosszig (a kazán típusától függően). Használhatók nagyméretű „fatuskók” is, de ekkor csökken a névleges teljesítmény és hosszabb lesz az égés ideje.

A kazán nem alkalmas fűrészpor és apró fahulladék égetésére. Ezeket csak kis mennyiségben – legfeljebb az összes famennyiség 10 %-a – hasábfával együtt lehet égetni.

A kémény füstcsatornájának mindig elegendő huzatot kell biztosítania és az égéstermékeket megbízhatóan el kell vezetnie a szabadba minden gyakorlatban előfordulható üzemeltetési feltétel mellett.

A kazán kéményre történő csatlakoztatásához minden esetben a területileg illetékes kéményseprő vállalat jóváhagyása szükséges.

Alapvető fontosságú a kémény helyes méretezése, hiszen annak huzatától függ az égési folyamat, a kazán teljesítménye és élettartama. A különböző kazánok huzatigénye a műszaki dokumentációban megtalálható.

A fűtési puffertároló egy egyszerű formája az energia tárolásának.

Az ATMOS faelgázosító kazánt nem közvetlenül a fűtési rendszerhez kapcsoljuk, hanem közbeiktatjuk a puffertárolót. A kazán a puffer tárolóban lévő vizet melegíti fel és a fűtési rendszerbe innen, a tárolóból – szabályozott módon – tudjuk az igényeknek megfelelő hőmérsékletű vizet kinyerni. Ez számos előnnyel jár:

• alacsonyabb tüzelőanyag fogyasztás (20 - 30%-kal), az Atmos kazán egészen a tüzelőanyag teljes elégéséig optimális 81 - 85%-os hatásfokon teljes teljesítménnyel működik
• meghosszabbodik a kazán és a kémény élettartama – minimális kátrány és savképződés
• más fűtési módozatokkal kombinálható – elektromos akkumulálás, napkollektorok
• a fűtőtestek (radiátorok) padlófűtéssel kombinálhatók
• kényelmes fűtés és a tüzelőanyag ideális elégése
• környezetbarát fűtés

A kazánok elhelyezésére csak az égéshez szükséges megfelelő mennyiségű levegőt biztosító kazánházban kerülhet sor a megfelelő védőtávolságok betartásával. A kazánokat tilos lakótérben telepíteni.

A kazántérbe áramló levegő-bevezetés keresztmetszetének 15-75 kW teljesítményű kazánok esetében minimum 250 cm²-nek kell lennie.

1. A kazán beüzemelését, első begyújtását, az üzemeltetés betanítását bízza a forgalmazó által kiképzett szakszervizre. Ebben az esetben biztos lehet benne, hogy a szerelés szakszerű volt, minden biztonsági berendezés telepítése megtörtént és azok működőképesek, valamint a fűtési rendszerbe megfelelően illeszkedik az ATMOS faelgázosító kazán.

Túlfűtés elleni védelem bekötésének módja

A TS 130-3/4 A vagy WATTS STS 20 szelep, amelynek érzékelője a kazán hátsó részében található, úgy védi az ATMOS kazánt a túlfűtéssel szemben, hogy amint a kazánvíz hőmérséklete meghaladja a 95 °C-t, a hűtőhurokba hálózati vizet enged, amely átveszi a felesleges energiát, és felmelegedve a lefolyóba távozik.